Radamos (Radmožanci)
A szlovén település a magyar határ közelében, a Lendva- és a Bukovnica-patak között fekszik, zarándokhelyéről ismert.
A muravidéki község Hetés néprajzi tájegységhez tartozik, bár a helyiek inkább hetisinek vallották magukat, mivel Radamos környékén i-ző a nyelvjárás.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
Látnivalók
Mária-fa kegyhely
A falu búcsújáróhelye az erdőben álló Mária-fa. A kegyhely eredete ahhoz a legendához köthető, ami szerint 1947-ben Füle József falusi pásztornak a Fekete-erdőben egy tölgy tetején megjelent a Szűzanya. Ezután több száz embernek volt itt látomása, csodaélménye. Az elhíresült fa kérgének csodálatos gyógyítóerőt tulajdonítottak, ezért a hívek szétszedték, elvitték magukkal. Ma is rendszeresek a zarándoklatok a kegyhelyre.
Egyéb látnivalók: Mária-kápolna, Millenniumi Emlékfa, Tűzoltó emlékmű
Története
Radamas néven találkozunk először a község leírt nevével 1381-ben. A települést az alsólendvai uradalom részeként még 1323-ban alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba Károly Róbert király. A terület egészen 1644-ig, a család kihalásáig a Bánffyak birtoka volt, majd 1690-ben Eszterházy nádor több más, volt Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta.
Egy 1910-es adat szerint 658, főleg magyar lakosa volt, és Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a települést a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták (később Jugoszlávia). 1941 és 1945 között a Muramente átmenetileg ismét Magyarország része lett, majd a II. világháború után végleg jugoszláv terület maradt. 1991 óta a Szlovén Köztársaság része.