Kámaháza (Kamovci)
A szlovéniai magyarok lakta falu legfőbb látnivalója a Molnár-ház néven emlegetett kódisállásos, azaz oszlopos, kiugró előtornácos lakóépület, mely 1906-ban épült Molnár István parasztgazda és családja részére. Az utódoknak tudomása van egy családi történetről, mely szerint a ház mellett egy már akkor mintegy 100 éves szőlőtőke termett. Ezt sajnálták kivágni, ezért az új ház alatt a földbe fektették és elvezették a kódisállásig, ahol ismét lugast neveltek belőle. A tőke ma is ott terem.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
Látnivalók
Attila fája
A hun uralkodó a helyi monda szerint ez alatt a tölgy alatt pihent meg, melynek ma már csak maradványa látható.
Egyéb látnivalók: kódisállásos lakóház, szoknyásharang.
Története
A falu első írásos említése 1435-ből származik, amikor is "Cozmahaza" néven ismerik. 14 évvel később a dokumentumokban "Poss. Kozmahaza" néven találjuk.
Károly Róbert király még az alsólendvai uradalom részeként 1323-ban alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba területet, amely a Bánffyak kihalásáig, 1644-ig a család tulajdonában volt. Ezt követőn a Nádasdy család örökölte meg a birtokokat. A korona 1671-ben elkobozta a földeket a Nádasdyaktól, akik részt vettek a Wesselényi-féle összeesküvésben. 1690-ban Esterházy Pál nádor vásárolta meg a területet, mely ezek után végig a család birtoka maradt.
A XX. század elején 150, főként magyar származású ember lakta. Ebben az időben Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához) csatolták. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta, ami 4 éven át újra Magyarországhoz tartozott. A II. világháború befejezése után azonban végleg jugoszláv területére került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része.