A középkorban épült várak legtöbbjének már romjai sem láthatóak, ahhoz pedig, hogy elképzelhessük, hogyan nézett ki valaha a vár, nincs elég feljegyzésünk. Ilyen az ecsegi Ilona-vár is, hiszen ma már csak a Várhegy bozóttal fedett tetején található kőtörmelékek utalnak a régi építményre. 

Az 1250-es évektől egy úgynevezett várépítési korszak vette kezdetét, ekkor épülhetett az Ilona-vár is. Valószínűleg Csák fia, János utasítására építették. Csák János Károly Róbert királlyal szemben Csák Máté pártján állt, ezért a király a várat és János többi birtokát elkobozta, és azokat Haschendorfi Wulfingnak adományozta. 

Haschendorfinak nem volt fia, így halála után I. Lajos király az országrendek jóváhagyásával nővérét, Erzsébetet "fiúsította", aki így megörökölte testvére birtokait, köztük az Ilona-várat is. Erzsébet férje Szécsényi Konya volt, így került –Hollókő és Szécsény vára után – az Ilona-vár is a Szécsényiek birtokába.

A későbbiekben a huszita birtokbavétel és hadakozások miatt a vár állapota erősen leromlott, ami ellen azonban egyik tulajdonos sem tett, hiszen katonailag nem volt jelentős építmény. A vár nagy része a XV. században elpusztult, a későbbiekben pedig Hollókő várának tartozéka lett.

1820 körül készült egy nyomat, amelyen már csak a vár tornya látható, de annak sincs már teteje, állapota pedig igen romos. 

Az 1900-as évek elején aztán végleg elbontották a maradványokat, amelyek állítólag veszélyesek voltak a legelő marhákra. 

A Várhegy tetején ma egy tábla hirdeti az ecsegi Ilona-vár emlékét.