„Magyar hetés” – nagytúra a Barátság park környékén
Download track as GPX file to load it on your GPS device.Teljes táv: | 16 km |
---|
Össz. emelkedő: | 43 m |
---|---|
Össz. lejtő: | -43 m |
Magasság max.: | 178 m |
---|---|
Magasság min.: | 161 m |
Útvonal: Bödeháza, Barátság park – Szentistvánlak – Bödeháza – Gáborjánháza – Hetés kapuja – Zalaszombatfa –Szijártóháza – Gáborjánháza – Bödeháza – Barátság park
- Túra típusa: gyalogos
- Ajánlott időszak: kora tavasztól késő őszig
- Parkolási lehetőség a Barátság park északi oldalán
A közel 5 óra időtartamú gyalogos túra szervezhető családi programként, de iskolai osztálykirándulásra is kiválóan alkalmas. A túra során a hetési táji és néprajzi értékek megismerésére nyílik lehetőség. A túra a Zöld utak jelzés (fehér alapon nagy Z) mentén járható körbe.
Útvonal
2014-ben adták át a Bödeháza és Zsitkóc között található Barátság parkot, amelyet a zöldhatáron, az egykori szekérút mellett alakítottak ki. A park ma is emlékeztet 2004-re, amikor a két település polgárai együtt ünnepelték Szlovénia és Magyarország EU-csatlakozását. A parkban kapott helyet a „Határtalan Madár” emlékmű, Balog Anita és Árvay László képzőművészek alkotása. A madár mint a szabadság jelképe, az egykoron a két szomszédos falu között húzódott vasfüggöny, a szögesdrót maradványaiból készült. A parkban kereszt áll a határ tényleges helyén, illetve egy emlékmű a 2004 május 1-i EU csatlakozás időpontjával. Mind a szlovén, mind a magyar oldalon pihenőhelyet alakítottak ki.
Utunkat keleti irányba kezdjük Szentistvánlak felé. Végig aszfaltos bekötőúton haladunk Gáborjánházáig.
A Zala megyére jellemző aprófalvas településszerkezet jellegzetes faluját, Szentistvánlakot a határral párhuzamos keskeny bekötőút kapcsolja a 11 km-re lévő Lentihez és a 6 km-re eső Rédicshez. A határhoz közeli településrész eredeti neve Jósec volt, amit még a XIX. század végén változtattak Szentistvánlakra. 1935-ben elvesztette önálló település státuszát és Bödeházához csatolták. A Bödeházához tartozó Riganóci-hegyen a búcsút 1994 óta közösen ünnepli a falu a Szlovéniában élő magyarokkal együtt minden év augusztus hónapjának első vasárnapján. A nagyobb településrészen található katolikus kápolnát 1949-ben építették, a szentistvánlakit 1943-ban emelték.
Mit is jelent a Hetés szó? Hetés tájegységi és néprajzi fogalom. A legelterjedtebb vélemény szerint a hetes számnévvel függ össze, tehát Hetés a 7 különböző, „-háza” végződésű falut jelöli: Gálháza, Pálháza, Szijártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza, Göntérháza, Nyakasháza. Ezek közül Pálháza és Gálháza a török háborúk idején pusztultak el, lakóik a mai Zalaszombatfát alapították. Nyakasháza ma nem lakott vidék, csak dűlőnév őrzi a település 600 éves múltját.
Gáborjánháza temploma 1932 és 1934 között épült fel Esterházy Pál kegyúr adományával és a környező falvak összefogásával. Erre azért volt szükség, mert a trianoni döntések következtében az anyaországban maradt hetési falvak templom és pap nélkül maradtak. A gáborjánházi templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. A búcsú napja ezért augusztus 15-e.
Gáborjánháza központjában folytassuk utunkat délkeleti irányba. Itt található Hetés kapuja (Gáborjánháza és Szijártóháza felé vezető utak kereszteződésében).
Hetés kapujából tartsunk észak felé Zalaszombatfára. Ez a település rendelkezik a legegységesebb faluközponttal, amelyet 1992-ben parkosítottak. Az egykori általános iskola és tanítói lakás épületéből alakított turistaház nagyobb társaságok, családok, iskolás csoportok számára kínál szálláslehetőséget, 46 vendéget tud fogadni. A turistaház és a kápolna között halastó húzódik, amely várja a horgászokat. A híres hetési szőttes készítésének is tanúi lehetnek a falu vendégei.
A település keleti határában 2008 tavaszán avatták fel a Kebele-víztározót, békés környezetben egy szépen kialakított tó várja a kirándulókat, a víztározó gátja pedig gyalogtúrára alkalmas Resznektől egészen Szijártóháza határáig.
A településről tartsunk nyugat felé. A Mogyorósi-dűlő kereszteződésnél forduljunk délkeleti irányba, Szijártóháza felé.
A Szijártóházáról az első írásos emlék 1322-ből származik. 1389-ben Zyugyarthauhaza néven említik, amely valószínűleg az itt élt első letelepedett birtokos mesterségére, a nyeregkészítésre és szerszámkészítésre utal. Annyi bizonyos, hogy 1389-ben Márton nevű nyeregkészítő lakott itt. A mesterségnek múzeuma is van a faluban, de jelenleg nem látogatható.
A település központjában áll a fából készült harangláb, amit 1991-ben újítottak fel. A hetési falvakban nem épült kőtemplom, de minden faluban állt szoknyásharang, amelyet már csak itt, Szijártóházán, valamint Kámaházán és Göntérházán találunk. A harang a faluban századok óta fontos szerepet töltött be: félreverték, ha vihar közelgett, vagy amikor tűz ütött ki, temetéskor pedig az utolsó útjára kísérte a harang a halottat. Kódisállásos paraszti házak őrzik a vidékre oly jellemző építkezési formát, de többségük felújításra szorul. A múlt században állított kereszt a falu egyik bekötőútja mentén áll.
Szijártóházáról térjünk vissza a Mogyorósi elágazáshoz, majd Gáborjánházára. Innen a már bejárt úton haladjunk a Barátság parkig.
Vissza a pihenőhelyhez
Bödeháza erdei kirándulóhely A Hetés tájegység Zala megye délnyugati csücskében helyezkedik el, a Kerkától délnyugatra, a szlovén határ közvetlen közelében, a Göcsej mellett háromszög alakban. Egyik apró falva Bödeháza, szinte a szlovén határon fekszik. Innen indulva ajánlunk három gyalogos és három kerékpáros túrát.