Kerkateskánd
A Kerka folyó teraszára épült kis község egyike azon zalai falvaknak, ahol még él az állattartás hagyománya, amely hajdan az egész vidék fő megélhetési forrása volt: szarvasmarhákban és lovakban gyönyörködhetünk a falu határában, ahol egy kisebb lovas pálya is található.
A csendes, közel 150 fős községben több horgásztó is található, a településtől délre pedig szőlőhegy magasodik. A vidékre általában jellemző dombháti elhelyezkedés helyett Kerkateskándon a présházak a dombhát lábánál sorakoznak. A Teskándi-hegyen nagyon szép régi présházak egész sorát láthatjuk, amelyek között néhány kimondottan látványos is akad. Délnyugat-Zala legszebb, legértékesebb boronaépületei közül többet is itt találhatunk.
A föld mélye Kerkateskándnál is kőolajat és földgázt rejtett, de a készletek kimerültek és a bányászat mára már teljesen megszűnt, de a hajdan virágzó iparág emlékeit megnézhetjük az Olajos körút során.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák:
- Harangok nyomában körtúra (90 km)
- Kerkaland-túra (Kerkalandi élmények)
- Öveges Övezet túra (32 km)
- Pannon Pleasure 4. - Szécsisziget - Lenti - Lendvadedes - Szécsisziget
- Pannon Pleasure 5. - Lenti - Kerkateskánd - Kerkaszentkirály - Murarátka - Letenye
- Zala két keréken: Lenti - Lispeszentadorján (51 km)
- Zala két keréken: Lenti - Szécsisziget (26 km)
- Zala Zöld Szíve: Szécsiszigettől Lentiig
A lovaglás kedvelőinek a helyi lovasudvart ajánljuk, ahol fedett lovarda is várja a vendégeket.
Látnivalók
Viktória Lovasudvar A kerkateskándi Viktória Lovasudvar fő profilja a sétakocsikáztatás, a póni lovaglás, a lovaglás oktatása, emellett lovas túrákat is szerveznek.
Egykori iskolakápolna A község északi részén találjuk a régi iskolakápolnát, amely ma szálláshelyként üzemel. Az épület tornyában egy harang lóg.
Harangláb Kerkateskánd egyik legfőbb építészeti értéke a főutca mellett álló szoknyás fa harangláb.
Olajos körút - Papp Simon útján turistaútvonal Zala egyik jelentősebb gyalogos túraútvonala a dr. Papp Simon geológus nevét viselő körtúra, amely a megye egykori olajvidékével kapcsolatos területeken vezet végig. A geológus nyomában járva megcsodálhatjuk a Vétyemi ősbükköst, a Maróci-szőlőhegyet és számos, Zala megye kínálta látnivalót.
Kerka folyó A szomszédos Szlovéniából eredő erek a határ közelében egyesülnek a Kerka folyóvá, amely Vas és Zala megyén keresztül a Murába torkollik. A folyó mentén termékeny réteket találunk. A környék mocsarai és erdői számos védett állatnak és növénynek nyújtanak otthont.
Egyéb látnivalók: horgásztavak, kis forrás a Petőfi Sándor utca jobb oldalán, Jézus Krisztus színeváltozása magánkápolna a Szőlőhegyen.
Története
Kerkateskánd község 1934-ben jött létre két falu, Teskánd és Kerkatótfalu egyesítésével. Teskánd első írásos említése egy 1271-ben kelt dokumentumból származik, akkor Tuskand néven említik a falut. Elnevezése valószínűleg a török eredetű Teskánd személynévből ered. Kerkatótfalu első írásos előfordulása a XIV. századból származik.
Az egymás mellett elterülő két falu története szinte egybeolvad. Mind a kettőnek több főúri tulajdonosa is volt, első ismert birtokosuk a Bánffy család volt, akiknek több generáció át, egészen 1644-ig tulajdonában volt a két falu és a környező vidék. A terület ezt követően rövid ideig a Nádasdy család birtoka volt, ám tőlük a XVII. század végén megvásárolta a környéket az Esterházy család.
A török hódoltság hosszú évtizedei alatt Kerkatótfalu és Teskánd is elnéptelenedett, a területet az Esterházy család népesítette be ismét a 1710-es évek környékén.
A lakosság főként gabonát termesztett, a legtöbben ma is mezőgazdaságból élnek. Egy 1878-as feljegyzés szerint iskola létesült Teskándon, amelynek ebben az időben 101 diákja volt. A településen még áll az egykori iskolakápolna, amely ma Harangláb Vendégházként működik.
Az alacsony terméshozamú föld azonban nem tudta eltartani az egyre gyarapodó lakosságot, – 1935-ben volt a településnek a legmagasabb a lakosságszáma, akkor 465 fő –, így sokan a környéken erősödő olajmunkák irányába indultak. Ma nagyjából 150 fő él Kerkateskándon.