funiQ logo

This article is not available in 中国语文. This is the 匈牙利 version of the article.

Alsópáhok

Alsópáhok nyugati oldalán érintkezik a térség két nagy városával, Keszthellyel és Hévízzel.

A települést két nagyobb egység alkotja, a szőlőhegy és az Ófalu. Az Ófalu jellegzetes képét az ősi egyutcás településszerkezet adja. Az egyetlen főutca különösen szép és gondozott. Külön figyelmet érdemelnek, a helyben is bányászott, homokkőpala különböző felhasználási módjainak a település egészét összekapcsoló jelenlétei. A település lakosai nagy gonddal ápolják a portájuk előtti utcarészeket, ennek köszönhetően a főutca képe rendezett és virágos.

Túraajánlatok

Látnivalók

Szent Kereszt felmagasztalása templom

A község műemléke a XVIII. századi, barokk stílusú templom. A Szent Kereszt felmagasztalása titulusú templomot 1777-78 között épült Koller veszprémi püspök megbízásából. Belsejében barokk főoltár két angyallal és a négy evangélista szobrával ékesített barokk szószék látható. Hajója három boltszakaszos, szentélye nyugatra néz. Az egykori templomból a XVIII. században az oltárt és a harangot hozták át barokk utódjába. Az oltárt a hajó egyik fülkéjébe helyezték el, de az a XIX. század során tönkrement.

Szent Flórián-szobor

A Fő utca és a Balassi utca kereszteződésében áll Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének szobra, melyet a helyi önkéntes tűzoltók állítottak.

Háborús emlékművek

A mai templom mellett látható Alsópáhok első és második világháborús áldozatainak emlékműve.

Nemesboldogasszonyfa

Tovább haladva a Fő utcán, a Nemesboldogasszonyfai falurészbe vezető úthoz érkezik a látogató. A falu legdinamikusabban fejlődő területe ez, több száz lakótelep került kialakításra. A nemesi falurészen 1999-ben faluházat, majd egy helyreállított tűzoltó szerkocsit avatott a falu. 

Magyarok Nagyasszonya kápolna

Nemesboldogasszonyfa városrészen található katolikus templom 1936-ból. Tornyát 1940-ben villám sújtotta, de 1994-ben felújították.

Magyarok Nagyasszonya-kápolna
Magyarok Nagyasszonya-kápolna

Természeti értékek

A község feletti hegyen nagyvadakban bővelkedő erdő, alatta pedig a különleges növényvilággal rendelkező berek húzódik.

Horgásztó

Egy kis horgásztó is várja a pecázás szerelmeseit a falu határában, a Keszthelyi út mellett. Az egykori tőzegkitermelő helyén feltöltött, 4 m mély, tiszta vizű tó kellemes kikapcsolódást és jó fogást ígér a látogatóinak.

Története

A község neve feltehetően a "páhol" igéből származik. amely a környéken működő tímárok foglalkozására, a nyersbőr "páholására" utalt. A környéken az évszázadok folyamán több hasonló település is létezett, mely ilyen tevékenységgel foglalkozott a közelben feltörő meleg vízre alapozva. Az "Alsópáhok" név csak 1622-ből ismeretes, bár valószínű, hogy előtte is használták már. A korábbi írásos emlékekben "Hosszúpáh" néven említették.

A szórványos régészeti leletek tanúsága szerint a terület az őskor óta lakott volt. Kerültek elő leletek a rézkorból, bronzkorból, a kora vaskorból, megtalálhatók a vonaldíszes kerámia népének, s a péceli kultúrának a nyomai.

Szintén a régészeti feltárásoknak köszönhetően ismerjük a falu középkori román templomának helyét, 1948-ban tárt fel Dr. Szántó Imre. Ez a templom ekőször1369-ben bukkan fel a forrásokban, de feltehető, hogy a XI. században épült, és Szent Margit tiszteletére szentelték. Egy hajóját félköríves szentély zárta le, 1778-ban pusztult el. Szintén elpusztult a területről ismert másik középkori templom, az 1354-ből való, s az 1369-ben épített Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom, melynek utolsó említése 1763-ból ismert. Ez a templom a Zalavári-hát gerincén elhelyezkedő Boldogasszony Páh, a későbbi Nemesboldog-asszonyfa település temploma volt. A település később Alsópáhok része lett  A település mai templomát is ebben az időszakban, 1770-ben kezdte el építtetni Koller veszprémi püspök, melynek titulusa a "Szent Kereszt felmagasztalása" lett.

A falu a középkorban a zalai vár területéhez tartozott. 1350-ben adományként az Óbudai apácák kapják meg Hosszúpáht, de birtokosai között volt a Gerei Pethő család is A XIV. században Keszthely veszi birtokba a Páhszigetet, és 1405-ig marad a tulajdonában.

A XVI-XVII. században a község életére a törökkel és a végváriakkal folytatott küzdelem a jellemző. A terület ekkoriban a fehérvári prépostság tulajdona, de Fehérvár elvesztése után először a somogyvári apátság kap itt birtokot, majd hasonlóan a megye sok településéhez a veszprémi püspökség lesz birtokos a területen egészen a jobbágy felszabadításig. A lakosság száma komolyan megcsappant, mivel egy részét elhurcolták a törökök, mások pedig a kirótt adók miatt költöztek ki a faluból. Ez odáig súlyosbodott, hogy 1681-ben a település egy időre elnéptelenedett.

A XIX század elején a település lakossága 396 fő. Az 1848-as forradalomban 10 alsópáhoki is harcolt. Emléküket általános iskola falán lévő márványtábla őrzi.  Az 1857-es népszámlálás idején már több mint 879 főt számlált.

XIX. század második felében a település gazdasága fejlődésnek indult, állatállományuk megnövekedett. A falu területének 57%-át a veszprémi püspökség birtoka foglalta el, mely gátat szabott a termőterületek növelésének. Hévíz és Keszthely iparosodása viszont elősegítette a település fejlődését. 1890-től könyvtár is működött a településen. Vezetője Konkoly József tanító volt.

Az új termelési ágak megjelenését a gyáripar igényeinek megváltozása okozta. 1907 és 1910 között 26 ember hagyta el a falut, hogy munkát vállaljanak Amerikában. Az első világháborúban 46 páhoki férfi halt meg és 13 fő lett hadirokkant. Az 1920-as években egy gőzmalom, két szatócsüzlet, négy kocsma és tíz kisiparos működött a községben. 1928-ban tejszövetkezet alakult. A második világháború idején 170 fő vonult be a településről, az áldozatok számát 20 körülire becsülik. 1979-től ismét Zala megye része.  Az 1990-es évek a társközségei leváltak, így a falu megindult az önálló fejlődés útján.

Az 1980 - 90-es években a község jelentős fejlődést mutatott. 1984 - 85-ben új orvosi rendelőt és szolgálati lakást építettek, s 1989-ben felépült a falu új iskolája, valamint 1991-ben a tornacsarnok. A hévízi turizmus a kezdetektől jó hatással volt a településre. Az utóbbi évtized látványos fejlődését is a turizmusnak köszönheti. A turizmus hatása érződik a falukép megváltozásán is. A rendezettség, a modern szolgáltatások a nyugat-európai falvak színvonalára emelik a községet. A fürdővárosba látogató vendégek egy része itt száll meg, ezzel a lakosság számára plusz bevételt jelent.