Zalakaros - Garabonc - Nagyrada - Zalaszabar - Orosztony - Kerecseny - Kilimán -  Gelse - Gelsesziget - Újudvar - Nagykanizsa - Sormás - Szepetnek - Semjénháza - Molnári - Tótszerdahely - Tótszentmárton - Becsehely - Letenye - Murarátka - Csörnyeföld - Dobri - Tornyiszentmiklós - Lovászi - Lenti - Iklódbördőce - Csömödér - Páka - Ortaháza - Gutorfölde - Rádiháza (Gutorfölde) - Tófej - Söjtör - Bak - Sárhida - Bocfölde - Zalaegerszeg - Zalaszentiván - Kemendollár - Pókaszepetk - Pakod - Zalabér - Tüskeszentpéter (Zalaszentgrót) - Zalaszentgrót - Kisgörbő - Vindornyaszőlős - Karmacs - Hévíz - Alsópáhok - Szentgyörgyvár - Sármellék - Zalavár - Balatonhídvég - Balatonmagyaród - Zalakomár - Zalakaros 

Zalakaros A fürdőváros a Kis-Balaton fővárosa. Kedvező fekvéséből adódóan az érintetlen természet, a madárcsicsergés, mind a kínálat része. A zalakarosi gyógyvíz kiválóan alkalmas krónikus mozgásszervi- és nőgyógyászati megbetegedések gyógyítására.

A várost a Fő úton haladva hagyjuk el északi irányban, az út mellett baloldalon található kerékpárúton. Az enyhén lejtős út mellett, a központtól távolodva egyre falusiasabb városképet látunk, családi házak sorakoznak az út két oldalán. A kerékpárút jobb oldalán feltűnik egy kis templom előtte egy kereszttel, amit balról megkerülve a kijelölt kerékpárút átvisz minket az országút jobb oldalára. A templom mögötti gondozott park a Hősök tere nevet viseli, benne világháborús emlékmű található. A Zalakaros végét jelző táblánál sem kell az országútra térnünk, sőt, ezt tábla tiltja, hanem kényelmesen kerékpárúton tekerhetünk tovább Garaboncig, aminek a határa innen alig 1 kilométerre található. Az út egyenesen, síkon halad, kétoldalt szántóföldek terülnek el, a vidék valódi dombsági jellegét csak a távolba tekintve vehetjük észre. Mielőtt Garaboncra érnénk, enyhén balra kanyarodva, egy szépen megépített fedett kerékpáros pihenőhely található. Mivel lábaink még éppen csak, hogy bemelegedtek, ez estben a távolabbról érkező kerékpárosok számára nyújthat egy kis pihenési lehetőséget. Tovább haladva hídon kelhetünk át a Garabonci-malomárok felett. A falu területén belül is folytatódik a kerékpárút, de nem sokáig. Alig 100 méter múlva a főúton megyünk tovább, északi irányban folytatva utunkat az országút mentén elnyúló településen keresztül. Balra láthatunk egy harangtornyot, keresztet és egy emlékművet.

Garabonc A Kis-Balaton partján fekvő település. Nevének jelentése: kis dombgerinc. Templomát 1755-ben Szent Adalbert tiszteletére szentelték fel. A falu legfontosabb eseménye a hagyományos horgászbál, melyet a a félig tréfás, félig komoly nevű Garabonci Orvhorgász Szövetség szervez.

Kifele menet a faluból megszakad a házak sora, majd egy bal-jobb kanyar után a Garabonci-patakon átkelve folytatódik a település Ez a Garabonchoz tartozó Kisrada, de már nincs annyira beépítve. Még a patak előtt az út jobb oldalán található egy zsidó síremlék, kerékpárral nehezen megközelíthető, még gyalogos ösvény sem vezet oda. Az ófalun áthaladva a templom után nem sokkal újra kerékpárúton van lehetőségünk haladni, az országút jobb oldalán. Baloldalon parasztházak, majd a temető, jobbra szántóföldek és kisebb nagyobb facsoportok terülnek el. Kifelé menet a településről meglátunk néhány házat, a kerékpárút viszont megszűnik, nem sokkal Garabonc vége tábla előtt.

Az enyhén emelkedő út mellett balra a fák mögött, az út szintje felett egy major található, amit elhagyva feltűnik előttünk Nagyrada templomtornya. Továbbra is észak felé haladunk és bal kéz felől lesz látható a Szent István király templom, aminek bejáratához még kerékpárral is feltekerhetünk. A templomot elhagyva egy kis emelkedővel tekerhetünk ki a településről és vehetjük a 2,5 kilométer távolságra lévő Zalaszabar felé az irányt.

Nagyrada Nagykanizsától északkeletre 25 km-re fekszik a Kis-Balaton mellett. Első írásos említése 1256-ban volt. Környezeti szépségét a Zalai-dombság formázta szőlőhegyek, rétek adják. 1553-ban már halastó "üzemelt" a településen.

Az aszfaltút most sem különbözik az utunk során eddig tapasztalttól, közel síkon haladunk észak felé, Zalaszabarhoz közeledve enyhén balra fordul az országút, majd áthaladunk a Szabari-patak felett. Két oldalt meredek rézsüvel határolva és emelkedve ér be az út a faluba ahol nem kell sokat haladni, hogy meglássuk a Kilimán felé mutató táblát, ahol mi is balra kanyarodunk. Ezen a téren található jobbra a szépen felújított iskola, ami mögött a templom tornya magasodik, rövid kitérővel azt is megtekinthetjük. Kiváló minőségű, az eddigieknél kisebb forgalmú úton ereszkedhetünk alá. A házak mögé tekintve már kisebb nagyobb dombokat, és az ezeket borító erdőséget is észrevehetünk. Mielőtt kiérünk a településről, pont szembe jelenik meg előttünk egy harangtorony, előterében Mária szoborral. Jobb oldalán folytatjuk utunkat a főúton, ahol tábla mutatja, hogy kerékpártúra-útvonalon járunk. Zalaszabar dimbes-dombos útja már jelzi nekünk, hogy a folytatásban is hasonló terepviszonyokra kell felkészülnünk az innen 4,5 kilométerre nyugati irányban lévő Orosztony felé.

Zalaszabar A települést először Zobor néven említik, 1239-ben. Régészeti feltárások során sok értékes dologra bukkantak, többek között a falu fából készült templomának alapfalaira. Elnevezése a szláv Szobor névből ered. A faluban található katolikus templom műemléki jellegű. Itt található a Zobori KalandoZoo.

Következő úti célunk felé egy valódi dombvidéki úton haladunk, könnyebb emelkedőkkel, lejtőkkel és kanyarokkal tűzdelve. Itt először szegélyezi az aszfaltcsík mindkét oldalát hosszabb szakaszon valódi erdős terület. A jó minőségű aszfalton csak egy-egy helyen kell kisebb úthibára számítani, de kerékpárral azok is könnyen kikerülhetőek. A dombon átkelve egy balkanyarral délre fordulunk és egyenes, sík úton, újra szántóföldek mellett érünk be Orosztonyba. Mielőtt a házak közé érnénk, a főút jobbra kanyarodik Kilimán felé, ami Kerecseny felé vezet, a következő település amit érint a túra. Aki betér a faluba, a helyieket megkérdezve tud tájékozódni, sajnos a turisták számára nem sok információ áll rendelkezésre.

Orosztony A Kis-Balatonra kíváncsi turisták kedvelt látogató helye, gyönyörű kilátással tekinthetjük meg a tavat, a Keszthelyi-öblöt és a környező településeket. Első írásos említése az Árpád-korból származik, 1225-ben Vrustin néven hivatkoztak rá. Műemlék jellegű építménye a szentháromság szobor.

Kilimán felé nyugati irányban haladhatunk tovább, egyre beljebb a Zalai-dombságba. Hatalmas szántóföldek terülnek el a Kerecseny felé vezető alig 1 kilométeres úton. A falut éppen csak érintjük az északi részén, látnivalókat nem tartalmaz az arra járók számára, annak érdemes betérni, aki hosszabb pihenőt szeretne tartani, vagy vizet szeretne venni magához.

Kerecseny Zsáktelepülés. A környéket dombok, erdők övezik. A 80-as évek végén a település házainak fele üresen állt, mára viszont sok házat vásároltak meg a külföldiek a szép környezet miatt. Az itt lakók gondosan ügyelnek településük szépségének megőrzésére.

A leágazást magunk mögött hagyva egy kis lefelé menettel pihentethetjük a lábainkat, majd egy dombra feltekerve nyerjük vissza az előbb vesztett szintkülönbséget. A 4,5 kilométeres távolság nagy részét ezúttal is szántóföldek között tesszük meg. A dimbes-dombos úton a dombok tetején gyönyörű panoráma tárul elénk, balra a távolban a Zalai-dombság magasabb vonulatai húzódnak. A végtelenbe futó út és a szántóföldek kiváló helyszínt biztosítanak tájképek készítéséhez. A nem túl forgalmas út minősége változó, de kerékpárral jól tekerhető. Az egyutcás Kilimán településből először a templomtorony tűnik fel, majd az út jobb oldalán a szépen gondozott, domboldalban elhelyezkedő temető látható. Alig, hogy elhagyjuk a település nevét jelző táblát, máris annak központjában találjuk magunkat, ahol Nagyboldogasszony templom is megtalálható. Egy derékszögű kanyart véve balra haladunk tovább déli irányban, és egyenes úton hagyjuk el a kis falut, ahol ismét kiváló minőségű úton kerékpározhatunk. Utoljára még egy gyümölcsfeldogozó üzemet látunk, a hozzá tartozó ültetvény hosszan nyúlik ez az út bal oldalán. Jobbra tekintve szántóföldek és facsoportok láthatóak, valamint a velünk párhuzamosan Nagykanizsára haladó vasút, de csak akkor vesszük észre, ha meglátunk egy szerelvényt.

Kilimán A település keleti határa dombos, a nyugati felén pedig a Principális-csatorna völgye található, amely gazdasági szempontból meghatározta a falu életét. A település már a középkorban lakott volt.A hagyományok úgy tartják, hogy Kielmán kanizsai várkapitány, épített egy palánkvárat a falu határában.

A település határa innen 2 kilométerre található és mivel teljesen sík területen haladunk, az országút sem tartalmaz túl sok kanyart számunkra. Az út mentén balra egy régi zsidó temetőre lehetünk figyelmesek, a fákkal félig körbeölelt kis területen láthatóan rendszeresen kaszálnak. Az útszéli fák árnyékában akár meg is lehet pihennie annak, akinek nincs szüksége padokra és asztalra. Gelsére érve észrevehetjük, hogy itt a hagyományos parasztházak mellett, már újabb építésű, kétszintes családi házak is megtalálhatóak. Kerékpárút nincs, de a település mérete ezt nem is indokolja, kényelmesen lehet haladni a falu utcáin, ami először jobbra, majd balra fordul derékszögben, hogy újra dél felé haladjon tovább. A központba érve elénk tárul a település késői barokk temploma, közvetlenül mellette Turul szobor és világháborús emlékmű található. A templom előtti elágazásban balra kanyarodva juthatunk el a termálfürdőig, hogy megfáradt lábainkat regeneráljuk kicsit.

A templom túlsó oldalán egy park szolgál megpihenésre, illetve egy Kossuth mellszobrot csodálhatunk meg.

Gelse Zala megye egyik legszebb településeként tartják számon. A falu a XIII. században a zalai vár birtoka volt, itt éltek a vár szolgái. A késő barokk stílusú római katolikus templom szentélyének mennyezetén lévő Mária koronázását megörökítő freskót Dorffmaister István festette.

Egyenes út köti össze Gelsét Gelseszigettel. Ismét szántóföldek között haladunk, árnyékot adó fa is csak kevés található az út mentén. Félúton balra Búslakpuszta található. Egy enyhe balkanyarral érünk be a településre. A közepe felé láthatjuk a nemrég épület templomot. A falu képe hasonló az eddig látottakhoz.

Gelsesziget A település Nagykanizsától 13 kilométerre fekszik. Tőle délre található Gelse. Korábban sok feljegyzés csak pusztaként említi, olyan pusztaként, amely lakott. A késő bronzkor emberének korai halomsírjait találták meg itt. A vasúti őrháznál urnasírok voltak, Gózon-erdőben hét halomsírra leltek.

Déli irányban tekerünk tovább Újudvar irányába. A bal oldalon található kis dombok egyre közelebb kerülnek hozzánk, de az út vonalvezetése még mindig sík. Mire Újudvarba érünk a dombok teljesen elérnek az útig, a település is a dombok lábánál fekszik.

Újudvar 1325-ben nádori közgyűlést tartottak itt. A Havas Boldogasszony római katolikus templomot Bereknyés István és felesége építtette, saját költségen 1933-ban. A közeli Csibiti-völgy végében egy tavacska található. A völgy nagyon szép és gazdag erdőkkel borított, virágai pedig védettek.

A következő település, ami egyben az utolsó mielőtt Nagykanizsára érnénk, Palin. Az országúton folytatva utunkat egy nagy elágazáshoz érünk, ahol balra kanyarodunk. A 74-es főúttal haladunk most párhuzamosan, ami tőlünk jobbra található. Itt már nagyobb forgalomra lehet számítani, de az út minősége kiváló. A várostáblát elhagyva új építésű családi házakkal találkozunk. A házak sora gyakran megszakad. Az M7-es autópálya alatt áthaladva már láthatjuk, hogy egy igazi nagyvárosba érkeztünk. A belváros eléréséhez egyenesen kell továbbmenni, a túra útvonalát követve pedig az első körforgalomnál jobbra kanyarodunk Kiskanizsa felé. A forgalmat elkerülve az út mellett haladhatunk a keskeny Vágóhíd úton.

Nagykanizsa Megyei jogú város, Zala megye második legnagyobb városa. A 17. keleti hosszúsági kör áthalad a városon. Múlt és jelen párbeszéde, az emlékek és hagyományok ápolása terén Nagykanizsa rendkívül aktív. Látnivalók: Batthyány-kastély, Gutmann-palota, Bogenrieder-palota, Rosenfeld-ház, Grünhut-ház.

Kiskanizsát csak érintjük, a következő település amin áthaladunk Sormás. A 7-es főút mellett kerékpárúton tekerhetünk a település felé. Majd az országútra kiérve tartunk nyugati irányban. Mielőtt újra a 7-es úton lennénk, kerékpárúton mehetünk az országút bal oldalán Sormás határáig.

A következő elágazásnál balra fordulhatunk Szepetnek felé, ami innen 3,5 kilométerre található. Az elágazás közvetlen közelében jobbra található kis parkban egy fából faragott szoborcsoport található és kicsit továbbhaladva fedett pihenőhely is van, tűzrakóhellyel kiegészítve.

Sormás Valószínűleg a sárma növényből ered a neve, amelynek jelentése "kígyóvirág, vadhagyma". A török támadások, hódoltságok idején a falut teljesen lerombolták, és csak jóval később kezdték el újjáépíteni. A XVIII. század második felében a falu rohamos fejlődésnek indult.

Szepetnek felé egyenes út visz, szintkülönbség is csak alig lelhető fel benne. A faluba érve érdemes kicsit visszakanyarodni jobbra, hogy megtekintsük a templomot. Továbbhaladva a focipálya után balra kanyarodva jutunk ki a horgásztóhoz egy földúton. A tó mellett pihenőhely is található, érdemes ezt a kis kitérőt is megtenni, a tó valóban szép környezetben található.

Szepetnek A község 1993-ban elnyerte a Virágos Magyarországért verseny díját. A település ismert turisztikai látványossága a volt főúri kastély. Találhatunk itt még egy 24 hektáros víztározót, ahol lehetőségünk nyílik horgászni és kikapcsolódni a természetben.

Továbbhaladunk Semjénháza fele az országúton. A két település pontosan 6 kilométerre található egymástól. Az út először síkon, majd kisebb dombokon keresztül vezet be Semjénházára, ami az országútra merőlegesen nyúlik el hosszan, így csak keveset látunk belőle. Egyenesen tekerünk tovább Molnári felé.

Semjénháza A név eredete a Semjén, vagyis Simon névből eredhet. Az 1500-as évek közepén Semjénháza egy része a kanizsai váruradalomhoz tartozott, majd a török hódoltságok idején a települést felégették. 1566-ban pusztaként említik. Látnivalók a Szent Anna-kápolna és a Szent Anna római katolikus templom.

Molnáriban északnyugat felé fordulunk. A falu főterén haladunk át, ahol mindenképpen érdemes szemügyre venni a templomot. Enyhén kanyargós és felfelé tartó úton érünk ki a településről, jobbra lesz megtalálható a temető. A település utolsó szakaszán kerékpárút is van az út jobb oldalán, de ez a településről kiérve megszűnik, az országúton haladhatunk tovább.

Molnári A Letenyei kistérségben található településen vegyesen élnek a horvátok és magyarok. A horvát hagyományőrzés máig él a falu életében. A településen római katolikus templom, világháborús emlékmű, illetve néprajzi gyűjtemény is megtalálható, ezek képezik Molnári látnivalóit.

Tótszerdahely mindössze 1,5 kilométer kerékpározásra található, a Murával és a horvát határral haladunk párhuzamosan. A településre érve az út bal oldalán létesített kerékpárúton kerékpározhtunk tovább, az országúton tábla tiltja a kerékpárral való haladást. A házak előtt szépen gondozott virágok teszik hangulatosabbá az utcaképet. Beljebb érve vegyes kép fogad minket, a hagyományos falusi házak mellett, új építésű családi házak és elhagyott romosan álló épületek is előfordulnak, nem beszélve a sok üresen álló telekről. Semmiképp sem szabad kihagyni a Jézus Szíve templomot, a tornya jól látható a főút mellől. A túraútvonal a Becsehely irányát jelző táblánál jobbra kanyarodik Tótszentmárton irányába. Itt is egy közös gyalog- és kerékpárút áll a rendelkezésünkre a település határáig, bár az út sem mondható forgalmasnak.

Tótszerdahely A település közvetlenül a horvát határ mellett található, szerencsés hely, hiszen csupán 1 kilométerre tőle folyik a Mura, a Dráva leghosszabb mellékfolyója. Tótszerdahely fő turisztikai attrakciója az ősi Fedák-kúria, amely ma a település kulturális központja.

Tótszentmárton épületei már messziről látszódnak, egyenes, sík úton érünk be a faluba, ahol a főutat követve mehetünk tovább. Enyhén balra tart és emelkedik az országút, közel merőlegesen az M7-es autópálya irányába megyünk.

Tótszentmárton Az 1200-as években említik először az okiratok. A településen kerékpártúra halad át, fő látnivalója pedig a Szent Márton római katolikus templom. A községben Nemzetközi Fafaragó egyesület működik, sok külföldi iparművész jár ide.

Az autópálya felett áthaladva kicsit előre tekinthetünk a távolba, feltűnik Becsehely és a tőle északra húzódó dombokat beterítő szőlőültetvények. Az út két oldalán termőföldek és a hozzájuk tartozó üzemek találhatóak. Becsehely is keleti és nyugati irányban nyúlik el az út mellett, délről érkezve azonnal a közepében találhatjuk magunkat. Tábla mutatja az irányt, balra fordulunk a 7-es úton, Letenye felé. A település központját elhagyva jobbra lesz látható a szépen felújított templom és a szintén nemrég felújított háborús emlékmű. Itt mindenképpen érdemes megállni kicsit nézelődni. A kis kanyarokkal tűzdelt út hangulatossá teszi az áthaladást. A faluhatártól kerékpárúton haladhatunk tovább Letenyére.

Becsehely A magyar-horvát határtól csupán néhány kilométerre fekvő község két műemlékileg védett templommal is büszkélkedhet. A település központjában áll a XVIII. századi Keresztelő Szent János-templom, míg a polai településrészen egy félig a XIII. században épült, román stílusú templomot találunk.

Letenye túránk nagyobb települései közé tartozik, ami megnövekedett forgalommal is jár, így különösen hasznos, hogy kerékpárúton tehetjük meg az odavezető 3,5 kilométert. A város szélét övező kisebb ipari park, valamint telephelyek jelzik az idelátogató számára, hogy a település számos szolgáltatással rendelkezik. A városon belül is kerékpárúton haladhatunk tovább. A hosszú bevezetőút a központba visz minket, amit az út előtt magasodó templomtoronyról vehetünk észre. Az út balra kanyarodik, mi azonban jobbra térünk le a Lenti felé mutató tábla irányába. Ha itt megállunk akkor a város legfontosabb látnivalóit csodálhatjuk meg, melyek egymástól látótávolságnyira helyezkednek el. Letenyét Murarátka irányába hagyjuk el, a jó minőségű kivezető úton a település falusiasabb oldalát mutatja, nyoma sincs bevezető úton tapasztalt városképnek. A falu vége előtt jobbra kell kanyarodnunk egy zsákutcába, ahonnan – mint azt a tábla is mutatja – kerékpárral tovább tudunk haladni.

Letenye Letenye híres látnivalója a több száz éves letenyei platánfa, amelynek koronájának átmérője meghaladja a 36 métert. A fa a Szapáry-Andrássy-kastély kertjében található, közelében áll a Makovecz Imre tervezte, tizenkétszög alaprajzú városi könyvtár.

Nem sokkal a város határa után a kerékpárút visszatér az országút mellé, így annak jobb oldalán az erdősáv mellett tekerhetünk. Balra egyre közelebb kerülünk az M70-es autóúthoz, vele együtt a magyar szlovén és horvát hármashatárhoz is. Néhány km múlva a kerékpárút megszűnik, jobb oldalon a dombokat elfoglaló hétvégi házak és a hozzájuk tartozó kertek sorakoznak, nyilvánvalóan a kerékpárút is az ide kijárók számára épült elsősorban. Az út vonalvezetése és a természeti környezet nagyon élvezetessé teszi a rajta való haladást. Murarátkán egyenes haladunk tovább, a következő település Csörnyeföld.

Murarátka A mai horvát határ menti települést először az 1300-as években említik írásos dokumentumok, Mura előtaggal ellátott nevét csupán a XX. században kapta. A település festői környezetben fekszik, a Mura folyó mentén. Szőlőhegyén egy XVIII. századi kápolna áll.

A 6 km-re található Csörnyeföld felé félúton található elágazásnál – Aligvár majornál - balra tartunk, a tábla Lenti irányába mutat. Az út továbbra is a dombok előterében halad, bal oldalon a Mura kezd eltávolodni tőlünk. Szép látványt nyújtanak a domboldal szőlőtőkéi, érdemes lehet az út mentén megállni néha fényképeket készíteni. Csörnyeföldre beérve azonnal tábla jelzi, hogy tilos az úton továbbmenni kerékpárral, a haladás csak a jobb oldali kerékpárúton lehetséges. 1,5 kilométer hosszan haladunk át a gyönyörű környezetben fekvő falun.

Csörnyeföld Az alig 400 fős község a Mura-menti borvidék egyik központjának számít. Csörnyeföld területén egy római katolikus templomot és egy kápolnát is találunk, ez utóbbi a pusztavörcsöki településrészen áll. A helyi könyvtárban található Soós Lajos pásztorfaragó munkáinak állandó kiállítása.

A kerékpárút kitart egészen a közelben fekvő Vörcsökig, ahol megszűnik és visszatérhetünk az országútra. Jobb oldalon továbbra is szőlőbirtokokat láthatunk. Vörcsök után egy jobbra letérő földút előtt található egy régi zsidó temető, benne emléktáblával. Ajtaja sajnos zárva van, így nem lehet a tábla tartalmát elolvasni. Jobb oldalon is magunk mögött hagyjuk dombokat és termőföldekkel szegélyezett úton érkezünk be Dobriba. A falu közepén található a templom és a világháborús emlékmű.

Dobri A hangulatos és szép Kerka völgyében fekvő település elnevezése a szláv eredetű "jó" szóból ered. Egyetlen nevezetessége a műemlék jellegű római katolikus kápolna és az előtte álló kőkereszt. A községen biciklitúrák vezetnek át, amelyek során festői szépségű tájakon kirándulhatunk.

Egyenesen megyünk tovább Tornyiszentmiklós irányába. Dobriból kifelé menet sűrűn fák szegélyezik az utunkat, egyenesen haladunk nyugati irányba. Tornyiszentmiklós határában egy körforgalom fogad minket, ahol egyenesen megyünk a központ felé. Nem sokkal a körforgalom után bal oldalon kezdődik a kerékpárút is. Az első elágazásnál Lenti felé kanyarodunk jobbra, erre található a település temploma is. A bal oldalon itt is kerékpárúton van lehetőségünk tovább haladni. A kanyar után feltűnik előttünk a az út fölé magasodó templom. Mielőtt elhaladnánk alatta, megszűnik a kerékpárút, szerencsére a főút is nemrég lett felújítva. Egy kis kaptató után balra visszafordulhatunk a templom felé, vagy az újra megjelenő kerékpárúton mehetünk a 3 km-re, pontosan északra fekvő Lovászi irányába. A településtábla előtt nem sokkal vissza kell térnünk újra a főútra.

Tornyiszentmiklós A település Zala megye dél-nyugati sarkában található. 1992 óta magyar-szlovén határátkelőhely működik a településen, és jelenleg kb. 690 ember él itt. Tornyiszentmiklós a Dél-Zala Murahíd Kistérségi Társulás tagja.

Velünk együtt az országhatár is észak déli irányban halad balkéz fele. A dombok túlsó lejtője már Szlovéniához tartozik. Jobbra az úttól nem messze folyik velünk ellenkezőirányban a Kerka. Még Lovászi előtt tábla jelzi számunkra, hogy a bal oldalon kerékpárút fut az úttal párhuzamosan. Egyenesen átszeljük a települést, először csak ipari létesítményekkel találkozunk, majd a lakóházak száma is sokasodik, ekkor tér át a kerékpárút a jobb oldalra. Kifelé menet megszűnik a kerékpárút. 

Lovászi A Kerka folyó festői szépségű völgyében fekvő község címere három, a település szempontjából elengedhetetlenül fontos elemet tartalmaz: a lovat, a szőlőt, és az olajat. Hajdanán az utóbbi kettő termelése nagyban zajlott, és királyi lovászok laktak itt. A falun több kerékpártúra is átvezet.

Kicsit emelkedik az út Máhomfa irányában és egy éles jobb kanyarral távolodik el a domboktól Kerkateskánd irányába, azonban itt mi balra fordulunk egy alsóbb rendű aszfaltútra, hogy egy sokkal szebb környezetben, a szőlőskertek alatt haladjunk tovább. A kitérő nem tart sokáig, újra belecsatlakozunk az országútba ahol balra fordulva emelkedik az út. A dombtetők kerékpárút fogad minket a baloldalon, ami egészen Lentiig elvezet bennünket. Az egyutcás faluba jobbra kanyarodva térhetünk be, Lenti felé egyenesen megyünk tovább.

Balra Lentihegy település fekszik, előterébe szőlőskertek, mögötte nagyobb kiterjedésű erdő. Lentibe érve a 75-ös fűútig haladunk, a központhoz közeledve megszűnik a kerékpárút. A főútra egy körforgalomban térhetünk rá, érdemes először balra kanyarodva megtekinteni az erdei kisvasutat és a termálfürdőt, utána jobbra folytathatjuk a túrát a 1,5 kilométerre fekvő Mumor irányába. Mumor fele áthaladunk a Kerka-folyó felett, de mindezt már kerékpárúton tehetjük. Ekkor tűnik fel előttünk a vár is, előtte Szent János szobrával.

Lenti A Kerka völgyében fekvő Lenti három néprajzi táj találkozásánál található (Göcsej, Őrség, Hetés). A termálfürdő, az egykori vár, a római katolikus templom, a Kisvasúti Múzeum csak néhány azok közül a látnivalók közül, amelyekhez érdemes ellátogatni.

Mumorig kerékpárút halad, mindkét oldalt erdő szegélyezi az utat. A Lentihez tartozó Mumor határában baloldalra vált a kerékpárút, és ahogy ezt megtettük, lefordulunk jobbra Páka és Borsva irányába.

Itt szintén kerékpárúton mehetünk Lentiszombathelyig, félúton keresztezzük a kisvasutat. Lentiszombathelyen, ahol az országút élesen balra kanyarodik, ott egyenesen megyünk tovább a templomot megkerülve, majd a következő bal kanyarban is egyenesen megyünk letérve a főútról egy rövid szakaszon

Iklódbördőce irányába is kerékpárút vezet a szakasz 2/3-án. Kisebb lejtő vezet be a településre, amit már az országúton teszünk meg. Jobbra erdő található, balra szántóföldek.

Iklódbördőce A Lentihez közeli Iklódbördőcén több biciklitúra is átvezet, amelyek segítségével jobban megismerhetjük a környéket, és bejárhatjuk a zalai dombokat. A település határában érdemes megtekinteni a XIII. században épült Mároki-kápolnát. A falut érinti a csömödéri erdei vasút is.

Beérve balra vesszük az irányt és a kanyargós falun végighaladva újra keresztezzük a vasutat. Csömödér előtt. Csömödérre szinte be sem tesszük a kerekünket, máris jobbra kanyarodunk a 2 kilométerre fekvő Páka felé. Nincs külön kerékpárút, de tábla jelzi számunkra, hogy kerékpáros túraútvonalon járunk. Újra átkelünk a vasúti sínen, ahonnan még 4 kilométer Páka.

Csömödér A szép fekvésű Csömödér a Cserta patak jobb partján, erdőkkel-mezőkkel övezett völgyben található. A faluban már egy évszázada folyik az erdőgazdálkodás. Csömödér tagja a Közép-Zalai Kistérségi Társulásnak, amely gazdag programkínálattal csábítja oda a turistákat.

Szép út vezet Pákára, ahol a főúton keresztezzük a települést. Érdemes kitérőt tenni a nagy kereszteződésben balra, ahol a felújított kis templommal szemben Öveges József szülőháza található. A kereszteződésbe visszaérve balra kanyarodunk, de meg is pihenhetünk a szemben található padokon a fák árnyékában.

Páka A településen született a híres fizikus, Öveges József, akit az 1960-as években indult, fizikai kísérleteket bemutató televíziós ismeretterjesztő sorozat tett ismertté. Pákai szülőházában ma emlékház van. A Zala megyei községen áthalad a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonala.

Először keleti irányban, majd északra fordulva kerékpározunk a 4,5 kilométerre található Ortaházára. Búzatáblák és nagyobb facsoportok mellett haladunk el. Hosszú jobb kanyarral érünk be az egyutcás falu központjába.

Ortaháza A község nevének jelentése "irtó, erdőirtó", egyes feltételezések szerint a neve egy személynévből ered. Ortaházán több út menti keresztet találunk, ezek népi hagyományból állnak ott, védelmeznek. A település a XX. században nagyobb szerephez jutott a kőolaj kitermelés kapcsán.

Ortaházán áthaladva északkeleti irányban tekerünk a vasúttal párhuzamosan haladva Gutorföldére. A Berek-patak völgyében haladunk, számos szénhidrogén kitermelésére alkalmas kút és egy finomító is található az út mentén. Félúton akár egy működő kutat is megnézhetünk közelről, az út mellett csak néhány 10 méterre helyezkedik el. A táj annyira szép, hogy még ezek a létesítmények sem vonnak semmit az értékéből. Gutorföldén balra, majd jobbra megyünk, a völgy irányát követve.

Gutorfölde A Zala megyében található települést termékeny szőlővidék veszi körül. Gutorföldén találkozik a Berek és a Szigeti-patak. Látnivalói közül megemlítendő a Sarlós Boldogasszony-kápolna, a Szent István király-templom, illetve a horgásztó.

A Rádiházára vezető út is hasonlóan hangulatos, mint idáig. A kis településen ne lepődjünk meg, ha egy csapat lovas jön velünk szembe.

Rádiháza (Gutorfölde) Területileg Gutorfölde településhez tartozik. A települést a magyar lótenyésztés fellegváraként tartják számon. Rádiházán lovasiskola működik - a lovasiskola lóállománya 16 sportlóból és egy kis lóból áll - illetve lovastáborokat is szerveznek. A ménest 1912-ben alapították.

A település határát jelző tábla után is tartjuk az eddigi útirányt, majd a Berek-patakot követve jobbra fordulunk, de csak azért, hogy átkeljünk fölötte, majd tovább tekerünk Tófejre. Beérve az út egy emlékműnél ágazik ketté. Mind a két irányban a településen maradunk, de mi most jobbra megyünk a kaptató irányába

Tófej A Berek-patak felszínre hozta a térség dombjaiban lévő kerámia-alapanyagot. Az itt üzemelő kerámiagyár a lakosság nagy részének megélhetését jelenti. A gyár 1964-től üzemel. Tófejen található a Szent Család templom, amelynek érdekességét a két kör alakú tornya adja.

Két kis dombot leküzdve a pontosan keletre fekvő Söjtörre érkezünk. Az utat szegélyező fák miatt sajnos nem látunk messzire, csak a végtelenbe futó út van előttünk, az emelkedő után a dombsági viszonyok között hosszúnak számító lejtmenetben pihentethetjük a lábainkat. Söjtörre érve balra kanyarodunk. Deák Ferenc szülőházát senkinek sem érdemes kihagynia.

Söjtör Zala megyében, a szőlőhegyek között helyezkedik el. A község elsősorban Deák Ferenc szülőhelyeként ismert. A 930-as évektől lakott település, látnivalói közé sorolható a Deák-ház, a Deák-kút, a Szent Jakab Apostol templom, illetve a söjtöri szőlőhegy.

Söjtörön észak felé fordultunk és így haladunk egészen a térség központjáig, Zalaegerszegig. Először csak termőföldek, majd erdőterületek borítják az út két oldalát. A 75-ös főútra érve jobbra vezet a túra Bak, de balra kanyarodva Bakra érünk, ahol érdemes egy pillantást vetni a központban található faluházra.

Bak 13. században létrejött település. Temploma gróf Széchenyi István kérésére épült, ekkor kezdődött a település fejlődése is. A település az Észak-Zalai Térségi Társulás tagja. Látnivalói közül érdemes megnézni a faluházat, illetve a halastavat.

Visszafelé a vasúti síneket keresztezve a körforgalomnál balra megyünk tovább a 74-es úton. Ez egy nagyobb forgalmú szakasz és nincs kerékpárút, ezért óvatosan haladjunk.

Sárhida Sárhidát a Válcika-pataktól nem messze találjuk egy erdős-szántóföldes területen. Nevét először az 1300-as években említik. Látnivalója a Szent Őrzőangyalok templom, amelyet 1906-ban építettek.

Sárhida mellett halad el az utunk, megyünk tovább Zalaegerszeg felé Bocföldén keresztül. A településre 74-es útról letérve balra a vasút túloldalán található Bocfölde. Itt már a kevésbé forgalmas úton tekerhetünk.

Bocfölde A település a Válcika völgyében fekszik, tőle nem nem messze található a zalaegerszegi Aqua-park. A község templomát Szent Margit neve után szentelték fel. A környéket körülvevő természet csöndje és szépsége ideális a kirándulók számára.

Zalabesenyőtől még hosszú bevezető út tart Zalaegerszeg központjáig, amin keresztül fogunk haladni. Szerencsére a kerékpárút megkönnyíti a dolgunkat és nem kell a feltorlódó kocsisorban kerülgetni a járműveket. A vasútállomás érve sajnos megszűnik ez a lehetőség. Az első nagyobb kereszteződésnél egyenesen haladunk tovább a város utcáin, majd a 76-os főútnál jobbra megyünk, de az első utcán balra fordulva észak felé hagyjuk el a város. A vasúti síneken áthaladva jobbra tart az út és a körforgalomnál egyenesen megyünk, nem sokkal utána jobbra letérünk a kerékpárútra ami a körforgalmat kikerülve átjuttat minket a Zalaszentiván felé vezető útra.

Zalaegerszeg A város az ország nyugati részén fekszik, Zala megye székhelye. 2008-ban megnyerte a Virágos Magyarországért versenyt, továbbá sok látnivalóval büszkélkedhet: Aquacity Vízicsúszda és Élménypark, Zalaegerszegi Termálfürdő, Göcseji Múzeum, Finnugor Néprajzi Park, Bazitai TV torony, Azáleás-völgy.

Pózva településre érve az országúton balra kanyarodunk Zalaszentiván felé. A település előtt balra lekanyarodhatunk kerékpáros elkerülő útra, ami a forgalmat kikerülve a falu túlsó végén visz vissza minket a Kemendollár felé vezető útra. Érdemes lehet bekerékpározni a templomhoz, ami mögött pihenésre alkalmas padok találhatóak.

Kemendollár A Zala megyei kis falucskában több kerékpártúra is átvezet, a környezet szépsége és a falu látnivalói kellemes időtöltést biztosítanak. Látnivalói közül megemlítendő a Hegyi Szent Kristóf kápolna, a harangláb, illetve a várrom (Kemend vár romjai).

A Zala völgyét követjük, ami északkeleti irányba fordul. A dombok lábánál található Kemendollár, de a települést sík úton érhetjük el és mehetünk át rajta megtartva irányunkat.

Pókeszepetk felé érdemes lehet megállni egy-egy helyen fotót készíteni az előttünk látható dombokról és szántókról. Kerékpárút itt nem található, de az út tükörsima.

Pókaszepetk A település a Zala folyó festői völgyében fekszik, körjegyzőségi székhely, több kerékpártúra is átvezet rajta. Látnivalói közül megemlítendő az avarkori temető, a Szent Péter és Pál templom, illetve a Fájdalmas Szűz temetőkápolna. A település Művelődési Központját pedig Makovecz Imre tervezte.

Pakodra ezt az utat folytatva érünk el. A kis faluban áttérünk a vasút jobb oldalára Zalabér felé.

Pakod Vas megye határán, a Zala folyó partján fekszik. A zalai borvidékhez tartozó településen több szőlőhegyet és pincét találunk, illetve a Tölcsány majorban lévő volt uradalmi raktárt is, amely ma műemlék jellegű. Ezeket érdemes megnézni. Pakod az Ausztria-Balaton lovasút állomáshelye.

Zalabéren az első elágazásnál jobbra megyünk, majd a Zalaszentgróti leágazásnál is jobbra kanyarodunk, a Zala-hídon átkelve érünk be Zalabérre. A város számos nevezetessége a templom melletti parkban található az út mellett, érdemes itt is megpihenni kicsit.

Zalabér A megye központjában helyezkedik el, temploma műemlék jellegű, kriptájában nemesi család nyugszik. A települést körülvevő szőlőhegyen minden év júniusában búcsú van. A településen lengyel tiszti tábor emlékmű, különböző emlékművek, és a a zalabéri Szentháromság Templom található.

Zalabér központjától csak 3 kilométerre található a Zalaszentgróti termálfürdő. A fürdőt elhagyva balra kanyarodunk Tüskeszentpér felé, ami a Zala partján fekszik. Ott jobbra fordulunk Zalaszentgrót felé, ami csak 1 kilométerre található a település határától.

Zalaszentgrót főútján végighaladva balra majd jobbra kanyarodva a Batthyány Lajos utcában találjuk magunkat. A túra útvonala itt balra tart, de a kőhíd és a gyermekotthon kertje csak néhány tíz méterre vannak innen, ezeket mindenképpen érdemes megtekinteni.

Zalaszentgrót A Zala folyó két partján helyezkedik el, kiváló bortermelő vidék, amit vadban gazdag vidék övez. Kulturális életét tekintve pezsegő élet jellemzi, a faluban van Városi Fúvózenekar, Majorettcsoport, Kamarakórus, és Táncegyüttes is. A város legrégibb műemléke a kisszentgróti romtorony.

A Batthyány Lajos utca folytatásaként hagyjuk el a települést és először délnek, majd a Kisgörbő tábla mutatja nekünk a helyes irányt. A leágazástól még 6,5 kilométert kell megtenni a következő településig. A kanyar után a dombok felé vesszük az irányt, a Zalaszentgróti-patak mentén haladunk, majd egyre magasabbra emelkedve kelünk át az előttünk elterülő dombokon. Az emelkedő után egy hasonlóan lankás lefelé menet vár ránk. A kis faluba érve balra kanyarodunk, majd az elágazásban megint csak balra.

Kisgörbő Igazi zalai táj övezi: hegyek, dombok, rétek és erdők váltakoznak. A településen több, mint 100 éve pálinkafőző működik. A falu a gyümölcsfeldolgozásáról, a helyi termelők által előállított gyümölcslevekről és gyümölcslekvárokról vált ismertté. Itt található a Bezerédi-kúria.

Pontosan déli irányban haladunk, a következő település amit érintünk Vidornyaszőlős. A falu központjában található a világháborús emlékmű és a szökőkút, balra letérve pedig a Vidra tanösvény. A tőzeglápot tábla jelzi az érdeklődők számára, egy része az országútról is látható.

Vindornyaszőlős A község környezete a Balaton-Felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. A településen megtekinthető a Buruczki Ferenc tanösvény, a Szent Péter és Pál templom, a Vidra tanösvény és a vindornyaszőlősi tőzegláp is. A közeli szőlőhegy a Zalai borút egyik állomása, ahol megkóstolhatjuk a helyi borokat.

Karmacs az eddig megszokottaktól kicsit nagyobb távolságra található, 7,5 kilométer választja el Vidornyaszőlőstől. Az útvonal dombok lábánál halad, balra a tőzeglápot is tartalmazó sík terület található. Karmacson egy kis ívet leírva, a Vas-hegyet megkerülve Hévíz felé kerékpározunk tovább.

Karmacs A Gyöngyös-patak völgyénél fekvő településen több vízfolyás is áthalad, ezért a lakosok 13 híd segítségével közlekednek. Érdemes megtekinteni a XVIII. századi, barokk Szent Anna templomot, illetve a XV. századi gótikus templomtornyot, amely egy korábbi templom egyetlen megmaradt része.

Az út egy kis kerülővel érkezik Hévízre, ahol azonnal a Hévízi-tó mellett mehetünk el. Innentől a jobb oldalon kerékpárút vezet a körforgalomig. Hévízen jól kiépített kerékpáros infrastruktúra található, több pihenőhely is a rendelkezésünkre áll.

Hévíz A Hévízi-tóban kellemes kikapcsolódás a megmártózás, de mozgásszervi gondjainkra is remek gyógyír lehet a víz és az ásványi anyagokkal teli gyógyiszap. A város fontos műemléke az egregyi Árpád-kori Szent Magdolna-templom, a római katona épen maradt sírja és a feltárt római villa alapfalai.

A körforgalomnál balra kanyarodunk, hogy elérjük a 75-ös főutat, ahol szintén balra tartunk Alsópáhok fele. Az egyutcás faluba érve jobbra megyünk, de nem sokáig, mert a Szentgyöngyvárat jelző táblánál felkanyarodunk balra.

Alsópáhok A község műemléke, a Szent Kereszt felmagasztalása templom a XVIII. században épült barokk stílusban. A világháborús emlékműveken és as Szent Flórián-szobron kívül érdemes megtekinteni a Nemesboldogasszonyfa városrészen lévő Magyarok Nagyasszonya kápolnát. A falu határában kis horgásztó terül el.

Amilyen gyorsan ideértünk, olyan gyorsan is hagyjuk magunk mögött Alsópáhokot. Szentgyörgyvár felé a túra eddigi legnagyobb emelkedője vár ránk, 800 méter hosszan. Nem sokkal a vége előtt az elágazásnál jobbra tartunk. Az emelkedő után egy hosszú lejtmenet veszi kezdetét, szintén a legnagyobb a túrán. Hamar be lehet gyorsulni, de az aszfalt minősége nem tökéletes és az út is szűk, ezért legyünk óvatosak! Érdemes az elénk táruló panorámára is vetni egy pillantást. Szentgyörgyvárra érve balra fordulunk és délnek megyünk tovább a főúton.

Szentgyörgyvár A község egyik érdekessége az egykori Békavár ma is látható sánc- és cölöpnyomai. Megtekinthető a XVIII. századi Szent György templom, illetve elődjének romjai is, amelyről a település a nevét kapta. Külterületén található a Nemestóthi Szabó-család klasszicista mauzóleuma.

A települést elhagyva körforgalomban keresztezzük a 75-ös számú főutat, majd egy balkanyarral és egy jobbal Sármellékre érünk. A templom megtekintéséhez balra kell kanyarodni, a túra folytatásához egyenesen mehetünk tovább. Bal kéz fele helyezkedik el a Sármelléki repülőtér.

Sármellék Sármelléken érdemes megtekinteni a római katolikus Keresztelő Szent János templomot, amelyet 1839 és 1842 között építették késő barokk stílusban, és az előtte álló barokk Szentháromság-szobrot. A közelben található a Hévíz-Balaton Airport, amely a Dunántúl legnagyobb reptere.

A repülőtér déli peremé van Zalavár, a főútról balra lehajtva lehet bejutni a településre. Érdemes ellátogatni a Kis–Balaton házig, ami könnyen megtalálható, jól ki van táblázva a településen belül. Mellette még számos emlékmű és szobor is található.

Zalavár A település területén több történelmi kor is rajta hagyta nyomát. A Zalavár Történelmi Emlékparkban láthatóak a Szent Adorján bazilika alapfalai, a récéskúti bazilika maradványai illetve több egyéb Árpád- és Karoling-kori rom. A Kis-Balaton házban a térséget bemutató kiállítás tekinthető meg.

Továbbhaladva dél felé a Kis-Balaton csatornát keresztezzük Balatonhídvégnél.

Balatonhídvég A település a római korban fontos átkelő és vámszedőhely volt. Jelenleg 3 család él ezen a fokozottan védett természetvédelmi területen. Balatonhídvéget a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park veszi körül. 120 kikötő és több, mint 100 madárfaj lelhető fel itt.

Balatonmagyaród irányába félúton található Fenyvespusztai állatsimogató és ugyanitt balra nézhetjük meg a Kányavári-szigeten létesített tanösvényt. A főútra visszatérve újra Balatonmagyaród felé vehetjük az irányt.

Balatonmagyaród Az 1800-as évek végén Balatonmagyaród területe félszigetként nyúlt be 6 kilométer hosszan a Kis-Balatonba, ez nagyobb lehetett, mint a Tihanyi félsziget. A Kis-Balaton kedvelt kirándulóhelyéhez, a Kányavári-sziget közelében fekszik, de a közelében van a kápolnapusztai bivalyrezervátum is.

Zalakomár felé tekerünk tovább, déli irányban a főúton, sík területen haladva. Az út 1/3-nál található a leágazás a kápolnapusztai bivalyrezervátumhoz, ami az úttól 2,5 km-re található és a leágazást tábla is mutatja. A főúton Zalakaros felé kanyarodunk balra, amit tábla is jelez számunkra.

Zalakomár Kiskomárom és Komárváros egyesülésével jött létre. Komárváros Árpád-kori település. Késő barokk stílusú római katolikus templomának belsejében Dorfmeister-freskók és -falképek láthatók, az oltárkép is az ő munkája.

Zalakomár felől északkeleti irányban közelítjük meg Zalakarost, az út felétől kerékpárúton, ami hasznos, hiszen Zalakaros kedvelt célpontja a turistáknak, és az autópálya felől erre lehet megközelíteni a települést. Mielőtt a városba érnénk egy kerékpáros pihenőhely is található a megfáradt túrázók számára. A túra jobbra kanyarodva halad tovább, a fürdő balra fordulva a főút mellett található.

Zalakaros Fürdőváros, a Kis-Balaton fővárosa, melyet az érintetlen természet vesz körbe.