A Dunántúlt a rómaiak kivonulása után sorrendben a keleti gótok, longobárdok, avarok majd a frankok foglalták el. Pribina, aki a szláv fejedelmek között dúló harcok miatt Nyitra környékéről 840 körül menekülni kényszerült, a keleti frankok királyától hűbéri szolgáltatás fejében területet kapott a Balaton Ny-i végénél.

A Zala torkolatvidékén alapította meg fejedelemségét Mosaburg (ma Zalavár) székhellyel. A mocsaras területen szigetként kiemelkedő szárazulatokat cölöpökön álló dorongutak kötötték össze. A legnagyobb szigeten, a Vár-szigeten állt Pribina vára és a kőből épített bazilika (850). Itt éltek egy ideig a szláv írásbeliség megteremtői, Cirill és Metód szerzetesek. Nevüket 1985 óta emlékoszlop őrzi. A szláv állam nem volt hosszú életű, utána ismét a frankoké lett a terület.

Szt. István 1019-ben bencés apátságot alapított, majd várat is építettek. Első említése a XII. századból való. A négyszögletes építmény az apátságot vette körül, s komoly szerepe volt a végvári harcok idején. Utána azonban lerombolták.