Csömödér
A Zalai-dombság egyik völgyének peremén, a Cserta-patak jobb oldalán terül el ez a kis település. Csömödér a Lentitől Kistolmácsig haladó erdei kisvasút egyik állomása. Egészen a rendszerváltásig Csömödér életében is meghatározó volt a közeli kőolajmező, azóta a falu főleg turisztikai arculatát igyekszik erősíteni.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Dombok között tekergő (Kerékpáros élménytúrák a csömödéri erdei kisvasúthoz kapcsolódva)
- Kerkaland-túra (Kerkalandi élmények)
- Öveges Övezet túra (32 km)
- Zala két keréken: 7 napos túra 3.
- Zala két keréken: Lenti - Lispeszentadorján (51 km)
- Zala két keréken: Lenti - Szécsisziget (26 km)
- Zala két keréken: Zalakaros - Zalaegerszeg (7 napos túra, 269 km)
- Zala két keréken: Zalakaros - Zalaegerszeg (7 napos túra, alternatív útvonal, 226 km)
Látnivalók
Erdei kisvasút (Lenti–Csömödér–Kistolmács) Bár hazánk legforgalmasabb kisvasútjának elsődleges funkciója máig a teherszállítás, az évente több ezer idelátogató turista mégsem ezért szereti. A Lenti és Kistolmács közti erdei vasút lenyűgöző tájakon vezet végig, rengeteg természeti látnivalót kínálva a zalai dombok között.
Horgásztó Az Iklódbördőce és Csömödér határán húzódó víztározót 1967-ben alakították ki. A nyugodt, hangulatos környezetben fekvő tóból legalább 8 féle halat kifoghatunk.
Művelődési Ház A Fő utcán álló Művelődési házban született Kővágó József, aki 1945-47 között Budapest főpolgármestere volt. Az épület falán emléktábla őrzi a politikus nevét.
Egyéb látnivalók: Községi pihenőpark (búbos kemence, tűzrakóhely, esőbeálló, padok), világháborús emlékmű.
Története
A község területe régóta lakott, közelében újkőkori és római kori leleteket ástak ki. Csömödért először 1324-ben említik történeti forrásaink.
Miután a törökök 1600-ban elfoglalták Kanizsát, a környék falvainak, így Csömödérnek is adóznia kellett a királynak, a földesúrnak és a törököknek is. A sanyarú évszázad után 1719-ben az Erdődy és az Esterházy családok tulajdonába kerül a terület. Ez a század a falu újjáépítésével és lassú fejlődésével telik, utolsó harmadára már 248-an lakják.
Az 1848-as szabadságharc során 8 helyi lakos állt be honvédnek, és a falu a környék többi településével összefogva megtagadta a földjeik utáni adók fizetését. A XIX. század végén az Erdődy család eladta itteni birtokait.
A XX. század elején fellendült a falu fejlődése: megépült az Ukk-Csáktornya vasútvonal, a gőzfűrésztelep és az azt kiszolgáló erdei vasútvonal. Ez számos új munkahelyet teremtett a helyieknek. Tovább fokozta a gazdaságot a közeli kőolajmező megtalálása, amely kitermeléséhez az erdei vasutat is igénybe vették. A változások háttérbe szorították a falu mezőgazdasági jellegét, és egészen a rendszerváltásig az olajipar volt a meghatározó a falu gazdaságában. Napjainkban turisztikai fejlesztésekkel és programokkal igyekeznek vonzó célponttá tenni a települést.